Tag Archives: diy

"Never before seen" electronic music circuits - Paul T. Schreiber (Synthesis Technology)-interview

Paul T. Schreiber, the man behind Synthesis Technology is a man who you might want to talk to first when you become a eurorack manufacturer. Or when you start DIY-ing a difficult project. Or when you just want to have an insight on instrument-design. He is a great storyteller as well, and has created a lot of truly innovative tools which brought synthesis forward, so we were happy to start a conversation with him.

I’d like to know what made you start working on one of your latest modules, the Quand Temporal Shifter. I’d like to also know what sorts of electronic music you are thinking about – if any, when you are designing your products. Or is that just „pure” music theory?
Paul T. Schreiber of Synthesis Technology (photo: wiretotheear.com)
Paul T. Schreiber of Synthesis Technology (photo: wiretotheear.com)

Way back in 1979 I was thinking about using some ’fancy’ sample & hold parts from a company called PMI (I think they were bought by Analog Devices a few years later). Anyway, these chips were used by my employer (Data General) but were really expensive back then, like $12ea . However, they were very very good and I managed to get 3 samples from them. I was designing some digital VCOs and a clone of the Eventide Harmonizer when I got bored at work, and these chips were for the harmonizer’s de-glitcher in the DACs. I had seen pictures of the Serge ASR, and so I breadboarded up a 3-stage one using these samples. It worked great, but I thought to myself: the droop is still an issue, why not do it with A/Ds and D/As instead and make a ’perfect’ one? Well, the harmonizer clone had a ’really good’ 12-bit A/D that my boss got as a sample, but it was $48ea. The D/As were about $19ea. Processors were relatively cheap, we had drawers of 6502 chips. But to build a full digital ASR back then was about a month’s pay.

I also use musicians that I know and trust that will not just auto-approve anything I do, in fact I *want them* to say „this flat out sucks” if it does, or tell me „the range on this control is not useful”. The last thing I want to do is release products and then go through what seems to the users an endless cycle of firmware updates.

synth-tech-logoI try not to ’over-think’ the musical context for my designs, above a basic level (this is a LFO, etc). I’m 60yrs old, grew up in the Wendy Carlos/ELP period but now mainly listen to ambient music (Robert Rich is a big influence and contributor). I’m not very ’musical’ myself, although I studied pipe organ a bit but decided it was more fun to build them than to play them (in fact, my design partner’s father is a famous pipe organ builder). I think places like Facebook forums is good idea to get feedback, although you have to apply a lot of filtering sometimes. I do a lot of beta testing, 3-4 months is not unusual, to have up to 6 different people with very wide musical styles comment ton a modules before I ship it.

Lately, some prices got better, and some competitive aspects got worse. The latest flood of eurorack modules has made „hoping for the best” harder as the market has changed, hasn’t it?

I don’t think so, there is always this portion of any product (not just a Euro module) that has this chance to really take off. When I was a kid, this guy put a small rock in a cute box and called it a Pet Rock. He sold MILLIONS of them. You just never know it any product becomes a “hit” or not. Same is true releasing music. But we still keep doing it 🙂

Paul's workshop
Paul’s workshop

A few years ago on the Muffwiggler forum some people were talking about the lack of ASR’s (i.e. analog shift registers – the editor) (the Serge analog version, with the droop issue) and whining there were not any good ones. So I decided to show them exactly what a ’good one’ would do! The E102 uses true 14-bit accurate A/D and D/As along with true 14-bit level shifting, which is not easy or cheap. But thankfully it’s also not a month’s salary to build! And since the logic needed to do the basic function only required 10% of the total program memory of the microcontroller, we decided to add the voltage-controlled delay between the taps, something never done defore.

This is a hallmark of a SynthTech design: we try to add something never before seen in either HW or plug-ins. This leads into the 2nd part of the question: how do we ’decide’ what to build? And then ’how to build it’?

The fair answer is about 80% market research and 20% „hoping for the best”. It is hard to predict what is a big hit, although in my little corner of the market, I do not try to get close to the number of modules shipped by say Doepfer or Mutable. Rather, I try to approach it as „What is missing that I know how to add value to it?”. Value can mean several things: better audio quality, a new feature (like The E340 Cloud Generator) or a feature that we greatly improve on (the morphing algorithm in the E350).

What made you release a MIDI CV interface as well for example? I mean almost every manufacturer has one now nowadays.
Paul T. Schreiber at NAMM showing the Quad Temporal Shifter and the E620 MIDI-USB interface
Paul T. Schreiber at NAMM showing the Quad Temporal Shifter and the E620 MIDI-USB interface

No one to date has one with both USB Host and Device. Doing a Device is easy, but that requires connecting to a computer. The Host part, now that is very difficult in terms of both the HW needed and the USB stack, which is probably 4 *times* the complexity/size of a Device stack. The E620 was put on hold because of my time, but we will ship by the end of the year. I still do not know of anything like the E620 on the market: you are talking about years of development to do it properly. USB is non-trival!

How do you see the latest developments / generations of eurorack modules with plenty of functionality, digital elements like the Disting or other DSP tools?

It’s always nice to see people play catch-up with me (grin). I think what has happened is that the casual hobbiest manufacturer (the majority) have reached an ’end of the Google’ problem: they can’t find any more schematics or service manuals to copy from. It’s all been done to death. So going forward, the innovation will be coming from the trained EE’s that know how to code in DSP and design higher end analog because this stuff just isn’t laying around on the web. You have to know it first. Sure, people have already started buying little development boards and bolting them to a front panel,

I’m surprised no one has stuck on an iPad by now. But this is never cost effective or power-effective. The power consumption of some of these modules is staggering, 100s of milliamps from the +12V rail.

For SynthTech, we plan to offer DSP and 100% analog modules. It’s just REALLY hard to do decent VCFs in DSP. Over last few years, many really fast ARM processors with large memories have been released. Microchip still has the best user libraries to speed code development. We are not “DSP snobs”, we choose the best part for the module in use.

image_34958
One of the most famous wavetable VCO’s made by SyntTech – The keyed header is there too.

My biggest concern, one that I’m known for on the forums, is the lack of power supply knowledge in Euro. Something as simple as marking where the red stripe goes on a pc board somewhow escapes many of these so called „module designers”. I’m not trying to demean anyone: I’m trying to get everyone on the same page for the customers. Euro manufacturers need to rasise the bar: I try to raise it on every module I design. In fact my new low-cost VCO design I’m doing, called the E330 Multi-Mode VCO, has „The red sripe is -12V and goes here” on the silkscreen. My father used to print catalogs, and he had a big sign in his office that said „INK IS FREE”. The point is: why not put this on the board? It costs YOU nothing, but think of the help it is to your customers. I hear suff like „Well, there is no room on my board” to which I say „Then MAKE ROOM”. I view it as being willfully lazy and sloppy. Why is Euro so inconsistent? What other comsumer electronic family is this way? Put yourself in the customer’s place.

Also, the issue of not using shrouded, keyed headers. I know Doepfer has lead the charge, but that was initially a cost issue and really, you can source Asian shrouded connectors that are maybe $0.23 more than unshrouded. I think this is a small price to pay.

A lot of users ask questions about standards (and realise that there are no such stuff). Also, another issue is build quality. You tend to take the finest components when you build a module. Do you think that people – either users or makers – will be able to see as bad quality pots, switches, jacks may go wrong?

It’s not a matter of ‘being wrong’. There is always a tradeoff in any design for cost versus quality of parts used. In many cases there is a point of diminishing return: added more money doesn’t change the customer’s experience.

Sometimes, the “quality” is in the design itself, not just picking a more expensive part.

There is an art to being really low-cost. I did this for many years at Tandy/Radio Shack and to the extreme at BlackBerry, were saving $0.05 per phone got you promoted.

But there is also a nice “feeling” knowing you are free to pick and chose whatever part you want, and there is so many now to pick from. It’s the path SynthTech has chosen, not everyone can relate.

I am also curious about this VCO design. Anything you could share with the public at the moment?

It is a spinoff from the coding work we did for the E950 Circuit Bent VCO, without the speech. We are always trying out new VCO designs in both HW and SW, I guess that is just my personal thing I like to work on. This new VCO will be shown at Knobcon on Sept 10th in Chicago. I will have details then. The test pc board arrives on Tuesday [which is today 😉 – the editor], I think I will refrain saying more until it actually works.

We were really happy to talk to Paul! See our post on the Quad Temporal Shifter

5x4=20 - 4ms is 20 years old! A thank-you with personal highlights

4ms Company might be a maker that all of us should be proud of thanks to their innovative aim. Even if we were not that interested in the “maths” in general, it would bring new life into your sounds’ temporal dimensions. Their latest sound processors are of a different generation, however, I do see the effort of them getting to a novel aim. The company’s recent 20 year anniversary being still around, I thought I would show you my personal highlights from 4ms.  
New dimensions in rhythms and beats

In my opinion, the 4ms Company products that have redefined modular synthesis and have saved it from the lovely but obviously limited linearity of sequencer-based “Berlin school” types of electronic music are still their clock modules…

Let’s recap. Take a clock divider. Give it a master clock, e.g. an LFO. The divider will spit out divisions that were set by the outputs. Like on the A-160-2 Doepfer Clock Divider:

a-160-2-clock-behaviour
The scheme of the A-160-2 clock divider

a-160-2


So far, this is just a very badly designed “snake game” in which the snake cannot be navigated through the wall. What you would really want is to maneuver your snake through the walls, because this way you earn your points rcdmore easily yet with more variety.  Now this is exactly

4ms Shuffling Clock Multiplier

what the Rotating Clock Divider and the Shuffling Clock Multiplier modules do. They rotate the output signals, so each divided clock signal appears on a different output as soon as you add an input signal to the Rotate input. So your kick suddenly starts trilling, your hihats suddenly slow down, claps start to rattle, envelopes go mad, etc. It may sound mathematical and generative, yet it still pleases your senses. You can even fine tune these and get new modes with their expanders (SCM Breakout), (RCD Breakout).

The clock divisions can be rotated on the 4ms RCD
The clock divisions can be rotated on the 4ms RCD

I would never say something stupid that “this had not been done before by anybody”. Obviously, if you patch the Doepfer outputs into an A-151 Quad Sequential Switch, something similar would already be happening. But honestly, how many times would you hear that compared to the relatively linear maybe ratcheting ways of clock dividers in the electronic music of the last 20 years?

Another thing I really like in this aim is addressing and challenging simplicity. Clock signals can be conceptualised in such a narrow way: saying “on and off” + “the time between these” would cover most of it, however with enough humbleness you can in fact reshape even this basic idea. Thanks to these modules, clock signals now – literally – add new dimensions to your rhythmic patterns, changing the topology of your timing in your system. Not to mention, that at audio rates they can function as sub-octave or sub-interval generators as well. Imagine crunchy chords, that can become really lush when you process them with a filter…

qcd_final_frontcfqcd_exp_final_frontdcAfter the RCD and the SCM modules, let me praise the mighty king of clocks, the Quad Clock Distributor – and its expander. The QCD’s 4 independently resettable, CV controllable clock divider/multiplier sub-units powered up with the expansion module  will provide you with enough rhythmic patterns till the end of civilisation. I have had it for 2 years, and I still find it really wonderfully inviting to work on new settings, not to even mention that I have mostly OR combined them… and yes, I wish you would forget anybody’s word being concerned about the width of the QCD expander. I would not even say that its an expander, it must be the end of the module’s story that is trying to tell you. Thanks to the pulse-width modulation, gate and trigger delay possibilities of the clocks and the attenuators, you will get the most delicate swings and accentuations in your music that you were dreaming about. Seriously.  Listen to this.

Or that one.

Maybe even that one. 

Last but not least, I would also love to thank them for the QPLFO and the PEG, which also expanded and colored the concepts of LFO’s and envelopes (slope generators in this case). However, you must have realised which my favourite modules are. And who would not dream about the spaceship-style interface of the VCA Matrix?

Clean power for everyone

Despite being tempted to start criticising for the price ROW POWER (30 and 40) is the way to go.

First of all, no power module gives you enough on the +5V rail except this module. I have seen systems freezing or failing enough times in eurorack cases packed with enough power-hungry modules, but not with the black ROW POWER 40. So here you have an ever-cool (even on its front panel you would hardly feel much of warmth), super slim power supply module with clean sounding and plenty of power! I said it right when I said clean sounding! I definitely felt that even my audio modules sounded more “powerful” (a thing which I hesitated to believe when I was reading up about it at a forum topic). 

Innovative digital audio processors

Don’t get me wrong: I have no bad things to say on the later generation of 4ms products. As concepts they are carving out the new digital realms and powers of eurorack. So I can only say that I still have a lack of enough personal experience with these modules: I have not even tried the Dual Looping Delay, and I am still new to the Spectral Multiband Resonator – it has been installed in one of the racks at the Analogue Zone showroom now, and has already got much use from the team and the guests. But as for audio, it must be a really subjective story. I have always liked different kinds of rhtyhms but I have always been picky – as everyone else – on sound. The SMR has to be used with the right kind of audio input and I would definitely spice it up to get rid of the somewhat recogniseable resonance tones. Think about something like the Trogotronic Tube VCA, the Erica Fusion Tube Mixer or the Kasleder Acid Fuzz, and you are on a really good way to get back to organic tones. Check out Divkid’s video on it – or check it out AGAIN if you already have:

One last thing… I have to say that the generally I have seen this company’s aims towards the customers. 4ms has always been reasonable with pricing, and they even offer some of their projects as kits as much more affordable products. And as I said, they are letting you sorting it out: they are not forcing a fixed musical concept from a certain era – which would be no offence for me, as I am also following a tradition of electronic music – they are saying do whatever sounds, whatever rhythms, at ease. because we have been able to give the space and opportunity for all these. Long live 4ms!
 
4ms Company might be a maker that all of us should be proud of thanks to their innovative aim. Even if we were not that interested in the “maths” in general, it would . Their latest sound processors are of a different generation, however, I do see the effort of them getting to a novel aim. The company’s recent 20 year anniversary being still around, I thought I would show you my personal highlights from 4ms.  
New dimensions in rhythms and beats

In my opinion, the 4ms Company products that have redefined modular synthesis and have saved it from the lovely but obviously limited linearity of sequencer-based “Berlin school” types of electronic music are still their clock modules…

Let’s recap. Take a clock divider. Give it a master clock, e.g. an LFO. The divider will spit out divisions that were set by the outputs. Like on the A-160-2 Doepfer Clock Divider:

a-160-2-clock-behaviour
The scheme of the A-160-2 clock divider

a-160-2

 


So far, this is just a very badly designed “snake game” in which the snake cannot be navigated through the wall. What you would really want is to maneuver your snake through the walls, because this way you earn your points rcdmore easily yet with more variety.  Now this is exactly

4ms Shuffling Clock Multiplier

what the Rotating Clock Divider and the Shuffling Clock Multiplier modules do. They rotate the output signals, so each divided clock signal appears on a different output as soon as you add an input signal to the Rotate input. So your kick suddenly starts trilling, your hihats suddenly slow down, claps start to rattle, envelopes go mad, etc. It may sound mathematical and generative, yet it still pleases your senses. You can even fine tune these and get new modes with their expanders (SCM Breakout), (RCD Breakout).

 

The clock divisions can be rotated on the 4ms RCD
The clock divisions can be rotated on the 4ms RCD

I would never say something stupid that “this had not been done before by anybody”. Obviously, if you patch the Doepfer outputs into an A-151 Quad Sequential Switch, something similar would already be happening. But honestly, how many times would you hear that compared to the relatively linear maybe ratcheting ways of clock dividers in the electronic music of the last 20 years?

Another thing I really like in this aim is addressing and challenging simplicity. Clock signals can be conceptualised in such a narrow way: saying “on and off” + “the time between these” would cover most of it, however with enough humbleness you can in fact reshape even this basic idea. Thanks to these modules, clock signals now – literally – add new dimensions to your rhythmic patterns, changing the topology of your timing in your system. Not to mention, that at audio rates they can function as sub-octave or sub-interval generators as well. Imagine crunchy chords, that can become really lush when you process them with a filter…

qcd_final_frontcf qcd_exp_final_frontdcAfter the RCD and the SCM modules, let me praise the mighty king of clocks, the Quad Clock Distributor – and its expander. The QCD’s 4 independently resettable, CV controllable clock divider/multiplier sub-units powered up with the expansion module  will provide you with enough rhythmic patterns till the end of civilisation. I have had it for 2 years, and I still find it really wonderfully inviting to work on new settings, not to even mention that I have mostly OR combined them… and yes, I wish you would forget anybody’s word being concerned about the width of the QCD expander. I would not even say that its an expander, it must be the end of the module’s story that is trying to tell you. Thanks to the pulse-width modulation, gate and trigger delay possibilities of the clocks and the attenuators, you will get the most delicate swings and accentuations in your music that you were dreaming about. Seriously.  Listen to this.

Or that one.

Maybe even that one. 

Last but not least, I would also love to thank them for the QPLFO and the PEG, which also expanded and colored the concepts of LFO’s and envelopes (slope generators in this case). However, you must have realised which my favourite modules are. And who would not dream about the spaceship-style interface of the VCA Matrix?

Clean power for everyone

Despite being tempted to start criticising for the price ROW POWER (30 and 40) is the way to go.

First of all, no power module gives you enough on the +5V rail except this module. I have seen systems freezing or failing enough times in eurorack cases packed with enough power-hungry modules, but not with the black ROW POWER 40. So here you have an ever-cool (even on its front panel you would hardly feel much of warmth), super slim power supply module with clean sounding and plenty of power! I said it right when I said clean sounding! I definitely felt that even my audio modules sounded more “powerful” (a thing which I hesitated to believe when I was reading up about it at a forum topic). 

Innovative digital audio processors

Don’t get me wrong: I have no bad things to say on the later generation of 4ms products. As concepts they are carving out the new digital realms and powers of eurorack. So I can only say that I still have a lack of enough personal experience with these modules: I have not even tried the Dual Looping Delay, and I am still new to the Spectral Multiband Resonator – it has been installed in one of the racks at the Analogue Zone showroom now, and has already got much use from the team and the guests. But as for audio, it must be a really subjective story. I have always liked different kinds of rhtyhms but I have always been picky – as everyone else – on sound. The SMR has to be used with the right kind of audio input and I would definitely spice it up to get rid of the somewhat recogniseable resonance tones. Think about something like the Trogotronic Tube VCA, the Erica Fusion Tube Mixer or the Kasleder Acid Fuzz, and you are on a really good way to get back to organic tones. Check out Divkid’s video on it – or check it out AGAIN if you already have:

One last thing… I have to say that the generally I have seen this company’s aims towards the customers. 4ms has always been reasonable with pricing, and they even offer some of their projects as kits as much more affordable products. And as I said, they are letting you sorting it out: they are not forcing a fixed musical concept from a certain era – which would be no offence for me, as I am also following a tradition of electronic music – they are saying do whatever sounds, whatever rhythms, at ease, because we have been able to give ourselves the space and opportunity for all these. Long live 4ms!
 

“Az innováció határtalan” – Girts Ozoliņš (Erica Synths) interjú

Nem sok idő telt el anélkül, hogy csodálhassunk valamit az elektronikus hangszerek világában: kulturálisan gazdagító élmény egy olyan korban élni, amikor új analóg, digitális vagy hibrid szintetizátor-rendszerek jelennek meg Kelet-Európában, és  ezek a gyártók rengeteg olyan ötletet hoznak be a moduláris szintetizátorok világába, amik teljességgel megváltoztatják a játékszabályokat. Ģirts Ozoliņš-sal beszélgettünk az Erica Synths brandről, illetve arról, hogy az Eurorack hogyan alakult át egy közös innovációs térré. Mindemellett szívesen beszélt arról is, hogy milyen szintimodulokkal és kitekkel fognak előállni a közeljövőben!

Analogue Zone: Hogy áll a Black-sorozat? Milyen visszajelzéseket kaptatok a felhasználóktól eddig és melyik a kedvenc moduljuk? Nálam egyértelműen a digitális zajgenerátorotok viszi a pálmát.
erica-synths-messe
Az Erica Synths standja a Musikmess ’15-ön

Ģirts: Nagyon örülök, hogy már szállíthatjuk a Black sorozat moduljait – jó nagy befektetés volt, mind a fejlesztés, mind a gyártás szempontjából nézve.  Először egyszerre 12 modult akartunk megjelentetni, annak érdekében, hogy egy teljes synth voice-t kínálhassunk.  Sosem tudnád megmondani, hogy melyik gyerekedet szereted jobban! Mindegyik modul kiváló és mindegyikben találni valami különlegeset – ha nem tudunk változtatni magán a szcénán egy modul megjelenésével, akkor el sem kezdjük a fejlesztést. De osztom a véleményedet a kedvencedről, a Black Digital Noise új ötleteket hozott a zajgenerálásba. Épp erről, illetve a Black VC Clock modulról kaptuk eddig a legtöbb visszajelzést.

AZ: Honnan jött a Black Digital Noise alapötlete?
The Back of the Erica Synths Black Digital Noise
Az Erica Synths Black Digital Noise áramköre

Ģirts:  Egy barátom, a zseniális külső munkatársunk, aki mérnök és alkotó zenész is egyben, egy kommunikációs eszközöket gyártó cégnél dolgozott régebben. A modulban használt technológiát a data scrambling eljárásokban is használják –  ezek lineáris feedback shift regiszterek, ami random polinomiálisokat generálnak. Néhány klasszikus dobgép és szinti építésekor is használták már ezt a technológiát a zajok generálására. De mi eggyel továbbléptünk – mi 2 eltolható polinomiálist használunk, amik interakcióba lépnek egymással, és a polinomiálisok választása CV jelekkel is vezérelhető. Ez a funkció egy nagy halom logikai IC-t igényel, így inkább mi egy prgramozható logikai mátrixot használtunk a modul építésekor – ez az a nagy chip a modul áramkörén – ez a megoldás szerintem vizuális értelemben is lehengerlő szépségű!

AZ: Hogy állnak a sorozat többi moduljai? Mikorra várható az analóg zajgenerátor és a Sine Core VCO?

Ģirts: Kicsit megváltoztak a prioritásaink! 😀 Rájöttünk, hogy először inkább be kellene töltenünk némi űrt más funkciókkal – a következő modul tehát a Black Abyss VCF lesz – egy mély, klasszikus hangzási multimode filter 8(!!!) párosított tranzisztorral, és lesz még néhány kompakt modul is – egy egyedi kettős EG/LFO 10HP szélességben, és egy szuperprecíz kettős VCO 2GHz órajellel, és rengeteg kereszt-modulációs funkcióval. De a Black sorozat mellett hamarosan néhány más jó hírrel is szolgálhatunk majd!

AZ: A Black Abyss VCF érdekesnek és jól kigondoltnak hangzik. Ennek ellenére a piac tele van már multimode szűrőkkel. Miért vágsz bele te is? 

Ģirts:  Igen, egyet értek veled: nagyon sok VCF van a piacon. De a legtöbbjük egy klasszikus VCF áramkör valamilyen klónja vagy emulációja. Mi már kiadtuk a hagyományos orosz IC-kkel készült, de továbbfejlesztett Polivoks VCF modulunkat is a Black sorozatban, és ez egy igazán őrületes filter, nagyon szeretem! De szerettünk volna valami olyasmit is, aminek hagyományosabb hangzása van, de a legfontosabb az volt, hogy ez a VCF a mi egyedi dizájnunk alapján készüljön el. Ennek érdekében tűztük ki magunk elé a célt: a LEGmélyebb, basszusokban gazdag LPF-et és a legsokoldalúbb HPF hangzást akartuk létrehozni a legkifinomultabb vezérelhetőséggel, és azok nélkül az apróbb hibák nélkül, ami a mai napig sok VCF modulnál megtalálhatók. Az ARP VCF dizájnból indultuk ki, de ezt csak inspirációként tudom említeni (régebben jó néhány DIY ARP VCF-et építettem, és nagyon jónak találtam őket), és elkezdtük tervezni az Abyss VCF áramkörét. Nemsokára néhány összehasonlító demóval is jelentkezünk!

AZ: Időről-időre megemlíted, hogy a neten talált DIY-projekteknek köszönheted az Erica Synths indulását, mert rengeteg ötletet adott a projektek megépítése. A piac azonban manapság már 2 szegmensre osztható: az új modulok rengeteg SMD alkatrésszel készülnek, melyek annyira aprók, hogy ezeket az áramköröket már nem tudod DIY módon megépíteni, de azért még rengeteg through-hole építésű áramkörrel is találkozhatunk. Néhány felhasználó ezt korlátként éli meg, hiszen már jó adag olyan modul van, amit sosem lesznek DIY projektként megvalósíthatók.  Te mit gondolsz erről?

Ģirts: Ennek természetesen gazdasági okai vannak – a THT modulok előálítása költségesebb, és nem tudsz elég kompakt méretűeket sem előállítani belőlük. Például a Polivoks Midi-CV modulunk félig lesz csak DIY projekt, mert a PCB az előre ráforrasztott komponensekkel érkezik, mivel ezeket túlságosan sok alkatrésszel és csak túlságosan nagy méretben lehetne through-hole módon megvalósítani. Nem beszélve arról, hogy rengeteg alkatrész már csak SMD-ben kapható. Ahogy fejlődik a technika, az újítások kifinomult mérnöki megoldásokat igényelnek, és az eurorack formátum mérete mindig is limitált volt. Nylvánvaló tehát, hogy néhány modult már sosem fogsz DIY-projektként megépíteni. Ennek érdekében a fejlesztéseinknek kétirányúaknak kell lenniük. Az ipari körülmények közt előlállítható modulok mellett mindig lesznek DIY projektjeink. Nemsokára bejelentünk néhány menő új DIY projektet is!

AZ:  Gyártóként mi volt az eddigi legnagyobb kihívásod?

Ģirts: Néha azon siránkozom, hogy bárcsak lenne több fejlesztői kapacitásunk! Szeptemberben egy barátom, aki egy zseniális mérnök, teljes munkaidőben csatlakozik majd az Erica Synths-hez, én pedig otthagyom a mostani főállásomat a reklámszakmában, és akkor majd meglátja a világ, hogy a teljes kapacitásunkkal mire vagyunk képesek!  😀

AZ: Mit gondolsz az eurorack formátum korlátairól? Elégedett vagy a hellyel, vagy szeretnéd, ha mondjuk 1U-val magasabbak is lehetnének a modulok? 

Ģirts:  Igazából a Black sorozattal szerintem sikerült félretennünk a méretbeli korlátokat, és előtérbe tudtuk hozni a funkcionalitást és felhasználhatóságot. A modulok a fő vezérlési paramétereket is kimelelik az előlapon, és így igazán élvezet használni őket. Az építés minőségét szintén figyelembe vettük. Ha egyszer hozzányúlsz a Black-sorozat moduljaihoz, érezni fogod a különbséget.

AZ: Valóban: amint elkezdem őket tekergetni, rögtön érzem, hogy ez valami más…  Az előlapi dizájn is fantasztikus. El tudnád mesélni, hogy honnét származik a medúza ötlete? 🙂
EricaSynthsOffice_MB-11
Erica Synths HQ – Riga, Lettország

Ģirts: Ezt a dizájn ötletet egy barátom ajánlotta a Carrebrandingtől és szerintem igazán megtestesíti a moduláris szintetizátorok filozófiáját – örökké változó, végtelen lehetőségek a sound designban, bizonytalanság és kreativitás. Szerettem volna, ha sötétben világítanak, de mivel speciális kerámia-festékkel készítjük az előlapokat, amik nem tudnak lekopni, ez jelenleg technikailag kivitelezhetetlennek tűnik. De később majd újra megpróbáljuk. 🙂

AZ: Marketinget is tanítasz. Ez a tudomány milyen nézőpontokat hoz be az Erica Synths-nél? Van-e határmezsgye a “brand/termék” és “műalkotás” között? 

Ģirts: A tanítás nálam csak egy side projekt: át szeretném adni a tudást a következő generácáiónak és szeretnék fiatal, valószínűleg tehetséges embereket találni a reklámügynökséghez vagy a Erica Synths-hez. Az egyik volt-diákom a marketingért és logisztikáért

Erica Synths HQ - Riga, Latvia - The next generation at work...
Erica Synths HQ – Riga, Lettország – Munkában a következő generáció

felelős az Erica Synths-nél. Így járulok hozzá a fiatalok munkanélküliségének csökkentéséhez. 🙂 De tényleg úgy gondolom, hogy mindig kell lennie egy innovatív műalkotásnak / terméknek, aminek van exportálási potenciálja. Máskülönben tényleg csak energiapazarlás csinálni ezt.

AZ: Érdekelnek más gyártók munkái? Van olyan alkotó, akit különösen kedvelsz? 

Ģirts:  Az utóbbi néhány évben a gyártók száma 30-ról többszázra emelkedett, szóval nehéz követni a szcénát! Nagyon tisztelem Doepfert, az eurorack mozgalom indítóját: létrehozott egy kategóriát, és éveket várt, mielőtt az nagyra nőtt volna. A Bastl Instrumentset szintén megemlíteném, mert ők tudtak változtatni a dizájnon és az anyagokon is, és természetesen a Make Noise-t is tisztelem az innovatív tevékenységükért.  De a különleges tisztelemet a DIY fejlesztők érdemlik – a Music From Outer Space hozzájárulása a DIY szcénáhozm jelentős mérnöki hátterük hasznosítása és a DIY-felhasználók továbbképzése is nekik köszönhető (lényegében ez az oldal szippantott be engem is a modulár-őrületbe). Köszönettel tartozom Ian Fritznek is a különleges, innovatív megközelítéséért (azt hiszem ő az egyik legnagyobb koponya a hangszerépítő mérnökök között), illetve Michael Bartonnak is, aki rengeteg elérhető árú DIY projektet csinált már, de ez a lista kimeríthetetlen…

AZ: Mik a jövőbeli tervek? Szeretnéd bővíteni a Black sorozatot, vagy most már összeálltak a modulok? Esetleg indítasz egy White sorozatot is a jövőben? 🙂 

Ģirts: A Black-sorozatba még kerülhetnek újabb termékek, és nemsokára indítjuk a Graphic-sorozatot is. A Graphic VCO-t már bemutattuk a Musikmessén, és majdnem kész van. Jelenleg a firmware-t tökéletesítgetjük rajta, és még 4 másik Graphic-modult is ki szeretnénk adni. Illetve, amint már mondtam, néhány hét múlva bejelentünk pár új DIY projektet is. Az elektronikus hangszerek kategóriája nagyon érdekes és az innovációs lehetőségek határtalanok! Komolyan mondom…

AZ: Az utolsó kérdésünk… Ha vissza tudnál menni az időben és tudnál szót váltani Doepfer úrral a 90-es években, amikor még éppen csak elkezdte az eurorack moduláris szintetizátorok alapkoncepcióját kidolgozni, mit javasolnál neki? 

Ģirts: 😀 Milyen lenne ma a világ, ha valaki tényleg kilőtt volna egy nukleáris rakétát a Kubai Válság alatt? 🙂 De komolyra fordítva a szót, szerintem Doepfer nagyon logikus és okos döntést hozott: egy moduláris szintetizátort épített egy standard ipari rackbe. Ő most nagyon büszke lehet arra, hogy pont ez a standard lett a moduláris innovációk későbbi területe.

Erica Synths hivatalos
Erica Synths @ Analogue Zone

“No limits of innovation” – In conversation with Ģirts Ozoliņš from Erica Synths

All of a sudden, we are gazing in admiration: living in an age in which innovative ideas of analog, digital or hybrid synthesizer-systems emerge and get realised in Eastern-Europe is indeed a culturally enriching experience, and brings about a lot of game-changing ideas. We were talking to Ģirts Ozoliņš about his brand Erica Synths, and how Eurorack has become a common ground for innovations, while he was also keen on providing us with clues about their forthcoming synth modules!

Analogue Zone: How is the Black-series going? What sort of feedback have you got from the users? What seems to be the biggest thing in there?  For me it’d be the digital noise generator.
erica-synths-messe
The Erica Synths Booth at Musikmess ’15

Ģirts: I’m really happy about starting to ship the Black series – that was a bit of investment in development and production. We wanted to launch at least 12 modules simultaneously, so that we can offer an entire synth. You can’t tell which of your children you love most! All modules are great and each has something special about it – if we can’t make a difference in something, we don’t start development. But I can agree that the Black Digital Noise brings some new ideas into noise generation.  We are getting the most feedback about that module and the Black VC Clock.

AZ: Where did the idea for the Black Digital Noise come from?
The Back of the Erica Synths Black Digital Noise
The Back side of the Erica Synths Black Digital Noise module

Ģirts:  A friend of mine, our ingenious outsourced engineer and musician/composer in one person, used to work in a company that develops and produces communication devices, and the technology behind this module is used in data scrambling –  linear feedback shift registers that generate random polynomials. Some classical drum machines and synths also used this technology in noise generation. But we went a step ahead – we use 2 shifting polynomials that interact with each other, and the selection of polynomials is CV controlled. This requires a huge pile of logic ICs, therefore we used programmable logic matrix – that great looking chip on the back of the module – I visually regard it also as pure beauty!

AZ: How are the remaining modules going in the Black-series? I’m referring to the Analog Noise and the Sine Core VCO.

Ģirts:  Priorities have changed In the process! 😀 We realized, we need to fill some gaps first – the next module will be the Black Abyss VCF – deep, classical sounding multimode filter utilising 8(!!!) matched transistor pairs, and a few slightly more compact modules – unique dual EG/LFO in 10HP module and super-precise Dual VCO with 2GHz clock rate and plenty of cross modulation features. But apart from Black series, we will have some more news soon!

AZ: The Black Abyss VCF sounds interesting and thought out really. However, the market is just loaded with multimode filters. What is the catch for you in it?

Ģirts:  Yes, I agree, there are lot of VCFs around. But most of them are clones or close emulations of some classical VCFs. We have our updated Polivoks VCF with the original Russian ICs in our Black line, and it’s one insane filter, I like it a lot! But we also wanted to have something more classical sounding, and most importantly – the VCF of our unique design. Therefore we established an objective to develop THE deepest, bassiest sounding LPF and versatile HPF with the smoothest controls and without the glitches that a lot of VCFs have. Therefore we took the ARP VCF design as an inspiration (I made several DIY ARP VCF designs, and I find it really great) and designed our Abyss VCF. Soon we’ll publish some VCF comparison demos.

AZ: You mention time after time that you owe most to the DIY-projects out there. The market seems to be divided now into 2 categories: new modules with a lot of SMD components that cannot be DIY’ed and the old through-hole ones. Some users see it as a kind of limitation for them since there is already a considerable segment of modules that they won’t ever be able to realise in a DIY manner. What’s your thought on this?

Ģirts: That’s, of course, economics – THT modules are more expensive to produce, and you can’t make them compact enough. For example, our Polivoks Midi-CV module will be semi-DIY, and a PCB will come with the pre-soldered SMD components, as the part count is large to make it THT in a reasonable size. And also there are some parts that come in SMD only. As technology advances, innovations require sophisticated engineering solutions and as eurorack has its size limitations it’s obvious that some modules will never be DIY. Therefore our development goes in both directions. Along with industrially produced modules we’ll keep offering DIY projects. The announcement of some cool DIY projects from us is about to be made.

AZ:  As a manufacturer, what has been the most challenging thing for you so far?

Ģirts: I wish we could have bit more development capacity! In September a friend of mine, genius engineer, will join Erica Synths full time and I’m leaving my primary (at the moment) work in advertising, and then the world will witness the full potential from us! 😀

AZ: What do you think about the limitations in the eurorack size? Are you satisfied with the spacing or would you go even further?

Ģirts:  Actually with the Black Series we put size limitations aside and brought functionality/usability to the foreground! The modules are designed to highlight main controls and make using modules really pleasurable. Build-quality is also concerned. Once you touch some Black Series modules, you will feel the difference!

AZ: Indeed: as soon as I start tweaking them, I feel that it is something different…  And the designs are fantastic. Could you tell us where the idea of the jellyfish came from? 🙂
EricaSynthsOffice_MB-11
Erica Synths HQ – Riga, Latvia

Ģirts: A design idea was proposed by a friend of mine from Carrebranding, and, I find that it really embodies the entire philosophy of modular synthesizers – ever changing, infinite possibilities in sound design, uncertainty and creativity. I wanted to make them glow in the dark, but, as we print panels with special ceramic paint, that can’t be scratched off, it appeared to be technically impossible. For the time being… We’ll try it later. 🙂

AZ: You teach marketing. What sort of aspects does it bring up to you in Erica Synths? Is there a fine line between “brand/product” and “work of art”?

Ģirts: Teaching is a side project to pass the knowledge to the next generation and to find young, possibly talented people to recruit to work in the advertising agency or in Erica Synths. My ex-student is now responsible for logistics and marketing in Erica Synths, and this EricaSynthsOffice_MB-5is how I contribute to the reduction of youth unemployment.  🙂 But I truly believe that behind a brand there always has to be an innovative work of art / product with an export potential. Otherwise it’s a waste of energy.

AZ: Do you care for other synth manufacturers works? Is there a builder who you really admire?

Ģirts: Over the last few years a number of producers has grown from some 30 to couple of hundred, so it’s hard to follow the entire scene! I admire Doepfer for starting all this eurorack movement, for making a category and for being patient for years before it got this big, also Bastl Instruments for making a difference in design and materials, and Make Noise for innovations. But I want to express my special gratitude and admiration to DIY developers – Music From Outer Space for their contribution to the DIY scene and projects with significant engineering background and education of the DIYers (basically he pulled me in this modular madness), Ian Fritz for his distinctive, innovative approach (I think, he’s one of greatest minds in musical instruments engineering), Michael Barton for making soooooo many affordable and great DIY projects, and many others!

AZ: Any future plans? Are you going to carry on with the Black series or is it done forever? A white series maybe in the future? 🙂

Ģirts: The Black Series is open for more products, and we’re about to launch the Graphic Series soon. We demoed the Graphic VCO at Musikmesse, and it’s almost done. We are working on the perfection of the firmware of Graphic VCO, and have 4 more Graphic modules in mind. Also, as I said, in a few weeks we’ll announce a few more DIY projects. The category of electronic musical instruments is soooooo exciting and has no innovation limits! I mean it.

AZ: Our last question… If you could go back in time and talk to Mr. Doepfer back in the 90’s where he only had been laying down the founding concepts of eurorack modulars, what would you recommend him to change? 

Ģirts: 😀 What would be the world like today, if someone had launched a nuclear bomb during the Carribean crisis? 🙂 But seriously, I think, what he did was very logical and smart:  fitting a modular synth into a standard industrial rack size. He must be really proud now that exactly this standard turned out to be a firing-ground of modular innovations.

Erica Synths Official
Erica Synths @ Analogue Zone

Klasszikus zaj – Synthrotek-áttekintés

synthrotek-mstSynthrotekék régi motorosok a DIY-audio elektronika gyártók világában. Ők egy igazán lelkes és következetes közösség: nagyon kommunikatívak és segítőkészek a felhasználókkal, ennek eredményeképpen nap mint nap inspirálják őket eszközparkjuk bővítésére.

synthrotek-logoKészségességüket volt szerencsém személyesen is megtapasztalni, amikor 1 évvel ezelőtt a Ring Mod kit-et rendeltem tőlük. A legjobb minőséget a lehető legjobb áron kaphatod meg tőlük, és kiválóan felcímkézett kitjeiket egyáltalán nem nehéz összerakni – de ha el is akadnál, vagy netán változtatnál valamit, mindig segítenek neked. A jól kidolgozott projekt-dokumentációk mellett kimerítő részletességű demó / tutorial videókat töltenek fel Youtube-csatornájukra: ezeknek a videóknak kösznhetően nem csupán termékeikről, de a moduláris szintézisről és jelfeldogozásról általában is rengeteget tanulhatsz.
Synthrotek klasszikusok
Kezdjük a sort a klasszikus arcade játékok hangulatát idéző (nálunk szintén kitben is kapható) Atari Punk Console-lal. Ha egy kicsit is kacsingattatok már a diy-szinti világ felé, akkor biztosan hallhattál már erről a világhírű 555-timer chipből megépíthető lo-fi szintiről. A Synhtrotek-változata árát és funkciógazdagságát tekintve kategóriájában verhetetlennek mondható. Az Atari Punk Console-ból CV jelekkel fantasztikus drone- vagy arpeggio-gépet is tudsz varázsolni.
Ha már a klasszikusokat próbálom idesűríteni, elmaradhatatlan az eredeti CGS dizájnon alapuló a szintén kitben kapható Passive Ring Modulator, amit magam is nagy élvezettel használok élőben és a stúdióban is. (A ring modulátorokról az Intellijel uMod II kapcsán írtunk korábban.)
Az utóbbi időben egyre gyakrabban szemezgetek a más gyártóknál (pl. Snazzy FX Wow and Flutter modulnál) felbukkanó, ámde furmányosan körbeépített PT delay chipen alapuló ECHO moduljukkal. DivKid itt is jól bemutatja, hogy miért lehet megannyi zenei környezetben is imádni ezt az egyszerű, de nagyszerű effektet:

A tonális sokszínűség, és a tagadhatatlan “stompbox-priusz” köszön vissza a 308 Distortion modulban, ami a RAT pedál eurorackesített klónja. Kellemes, szikár distortion hangzás, ami szűrhető is! Mindezek mellett sok már korábbi moduljuk is érkezett, less rá bátran a gyártó oldalára!
Többféle dobszintézis egy modulból másképp, még hasznosabban
A Synthrotek legújabb DSM modulját szintén a leleményesség és a perkusszív szintézisben való jártasság hívta életre. A DS-8 dobszintimodul legfrissebb változata jobb hangolhatóságot, állítható attack karakterisztikát, érdekesebb és elkülönítetettebb zajszíneket és mélyebb basszusokat hordoz magában. Ez itt nem a Roland TR-hangzás, ugyanakkor nem is (kizárólag) lo-fi jellegű csipogó pukkanó hangokat állíthatunk elő vele, hanem igazán vastag, nagyon elektronikus ízű dob, snare és hihat robbanások is kijöhetnek belőle (erősítsd, torzítsd és szűrd tovább őket ízlés szerint!) – sőt, a modul akár egy erős hangú monoszintiként is megállja a helyét:

MST – kollaborációs modulok egy élő legendával
MST
MST – A Synthrotek és George Mattson kollaborációja

Tagadhatatlan tény, hogy a kollaborációs eurorack modulok korát éljük. George Mattson, aki a szintetizátor-világ meghatározó alakja a 70-es évek óta. Többek között az első keytar feltalálójaként vonult be a történelembe, de művei közül a legtöbben a Mattson Mini Modular rendszert ismerhetetitek – George több, mint 40 év szakmai tapasztalatával segítette a Synthrotek-családot: a fúzió eredményeképpen eurorack sorozatuk igazán patinás lett:  egyszerű, de nagyszerű, egyedi és nagy gonddal kialakított funkciókkal indult el az MST-rendszer, az árak ugyanakkor szintén elfogadhatók maradtak.

 Röviden a palettáról és a modulok apró ékköveiről: többek között itt egy Lowpass filter, ami tiszta sinewave oszcillátorként is használható, van egy 2164 VCA, amiből szuper exponenciális mst-logomódban némi CV jelforrással nagyon szép pattogó hangok nyerhető ki. Találunk a rendszerben egy 4-csatornás audio/CV mixert is, amit unity gain mixerként vagy erősítőként is használható, van egy az átlagnál jóval sokszínűbben használható s&h és t&h noise modul, egy olyan VC LFO, aminek a szimmetria-paramétere is közvetlenül az előlapon állítható. Szép és egyedi belépő az eurorack világba!
Reméljük sokakat meginspirálnak majd a Synthrotek moduljai és kitjei, illetve minél több hazai modulár-felhasználó házában láthatjuk majd viszont őket!

Rakd össze harmad áron – Eurorack DIY kitek

A kész modulok helyett kínált különböző do-it-yourself kitek egyre trendibbnek mondhatók az Eurorack világában is. Az egyik legújabb gyártó már nem is készre szerelt, modulokban hanem kitekben gondolkodik .

Egy nyomtatott áramkör, néhány alkatrész, egy útmutató, (jó) néhány munkaóra és kész is van a modulod / hanggenerátorod, a készre szerelt eszköz árának töredékéért. A filozófia nem újkeletű, azonban a két legrégibb gyártó (4ms, Doepfer) mellett egyre többen gondolkodnak kitekben. A skandináv RYO több modulja már nem is készen, hanem egyből kitekben kapható.

Ha azt mondom diy-kit, sokan valami egész egyszerű modulokra vagy pedálokra gondolnak, azonban ez egyáltalán nem szükségszerű. Nézzük csak mi kapható a 4ms-nél, a készre szerelt modul árának harmadáért:

auto-bassline-kit
4ms Autonomous Bassline Kit

Autonomous Bassline kit – fényérzékelővel vezérelhető basszus- vagy egyszerűen tone-generátor

Atoner kit – órajelhez illeszkedő kvantált melódiák, poliritmikus órajelek, kaotikus pitch shift, de egyszerű, offest funkcióval rendelkező CV mixerként is használható…

4ms SCM kit
4ms SCM kit

SCM, RCD kitek – Bátran állíthatjuk, hogy ezek a gyártó korszakalkotó moduljai, amikor szekvenciálissá tették a korábban fix kimenetű órajel osztók és szorzó eszközöket, így szó szerint megtöbbszörözték a ritmikai variációkat. Bármilyen órajellel dolgozó rendszerben jól jöhetnek! Saját tapasztalatból mondom, hogy a QCD-vel együtt ezek az apróságok újjávarázsolják a szekvenciáidat.

PEG kit – Képzelj el egy olyan burkológörbét, amit bármilyen tartományú és típusú jellel, akár egy audio jellel is triggerelhetsz, maga a trigger jel, az envelope görbéje, tengelyesen forgatható lejtési szöge is változtatható, de természetesen nem maradtak le az előbbi paraméterektől függő logikai trigger kimenetek és a bipoláris mód sem – mindez két csatornán. Ugye mondanom sem kell, hogy minden paraméter feszültségvezérelhető is. 

Noise Swash kit – Random zajgenerátor, kaotikus oszcillációk, audio jeleket random jelekké dolgoz fel vagy random jeleket modulálhatsz vele a bemeneti audio jelek segítségével. Azt mondják, hogy nincs két egyformán szóló Swash, és ebben igazuk van.

A 4ms vitathatatlanul az Eurorack DIY élmezőnyébe tartozik, de azért ne feledjük a jó öreg Doepfer Synth DIY Kitet sem:

doepfer-diy-synth-kit
Doepfer Synth DIY Kit

A Synth DIY Kit az alábbi egységekből áll: VCO, VCF, ADSR, LFO, Slew limiter (leginkább portamento célokra használható) és egy mixer / inverter egység. Ez mondhatni, hogy a klasszikus monoszinti architektúra némi extra keverési és (pitch) szűrési lehetőséggel (slew limiter) és a 21. században már elmaradhatatlan hőmérséklet-kompenzációval vagy igény szerint anélkül – ugyan kinek kell egy stabil 1 V/oktáv hangolás, ha igazán kísérletezni akar. 😉

A DIY eurorack házakról itt írtunk korábban.

Eurorack ház kitekintő v1.1

Miután eldöntötted, hogy belevágsz a modulárba, és lelkesen összeraktad az első tervedet a Modular Grid-en, rögtön felmerülhet benned a kérdés: “Milyen tápházat vegyek?” A válasz jó néhány évig a Doepfer valamelyik szerelt fa vagy fém rackje vagy utóbbi gyártó bus boardjainak megvásárlása és a saját ház megépítése volt. Azóta azonban sok minden változott.

1) Low-cost és fix bus board mentalitás – a faházaktól a masszív bőröndökig.

Kezdjük az elején, pontosan onnan, ahol magam is kezdtem. Mind a mai napig bátran tudom ajánlani kezdőknek a Doepfer mini-case-t.  Ehhez azonban fontos hozzátenni, hogy csak olyan felhasználók számára ajánlom ezt a megoldást, akik szeretnének elegendő időt eltölteni a kis számú modullal, ami belefér. Egy második mini case-t már magam sem vennék, de kezdetnek kiváló volt. A Doepfer Yahoo Group-ban sokáig ment a huzavona, hogy megéri-e nekik kiadni a 84 HP széles 1 bus board-dal ellátott szerelt faházat, azonban idén már úgy tűnik, jól átszámolták a dolgot. A Mini Case után ez az alacsony árú fadoboz a következő lépcső.

A100P3_1

Nálunk is kaphatók 6U és 9U magas (2 és 3 soros) faházak.
A vízválasztó természetesen az alumíniumházak és a faházak közt van, a Doepfer azonban nemrégiben itt is kicsinyített.

A100PB_front_view_with_modules

Sőt, itt inkább már nem is házakról, hanem bőröndökről, illetve baseframe-ekről beszélünk, melyek akár praktikusan egymásra is  helyezhetők. Az eurorack bőröndök koronázatlan királya számomra mind kaphatóságát mind külcsínyét tekintve a mai napig a Monorocket.   A fenti Doepfer mini-baseframe amúgy már fa-változatban is kapható

Roppant praktikus és trendi a Pittsburgh Modular cell desktop case sorozatának házai – ők is ilyen házakba építik bele a Foundation rendszereiket, azonban kapható a Move bőrönd is, arra az esetre, ha netán egyből vándormodulármuzsikusnak csapnál fel.  Az Enclave szintén az utóbbi időkben egyre populárisabb. Masszív építésű, katonai bőröndjeiknél semmilyen anyaggal nem spóroltak, ezek a táskák és házak garantáltan túl fognak élni. 

2) High-tech mentalitás és végtelen bővíthetőség – 4ms

Eddig fix, beszerelt tápegységekről és bus boardokról volt szó, azonban gyártók idén sem maradtak tétlenek. A 4ms moduljait és eszközeit tekintve mindig élen járt a praktikusságban. Mindig vagy egy korábban betöltetlen funkciót valósítottak meg vagy pedig egy már meglévő problémamegoldást emeltek új szintre: ez a row power.

A 4ms lényegében mind a moduláris szintetizátorokhoz való rack-eket, mind a tápegységet valóban modulárissá tette: itt már nem kell aggódni lecsavarozott bus boardokkal és szalagkábelek elhelyezése és csatlakoztatása miatt. A tápegység több rackbe is továbítható a láncbaköthető Row Power egységek segítségével, a rackházak többféle összehevederezhetők, a fix bus boardok helyett pedig “flying bus board”-okat, azaz praktikusan elhelyezhető szalagkábeleket csatlakoztathatunk moduljainkhoz. 


3) Csúcsmegoldások csúcs anyagokból és a jó öreg do-it-yourself

Ahogy minden más terméknél, a határ itt is a csillagos ég. Vannak már olyan gyártók is, akik nem kötnek kompromisszumot, és igényes faanyagból építik meg moduljaid lakóhelyét. Ilyen például a Goike. Be kell vallani, hogy annak ellenére, hogy fájhat a lowcost case-hez képest többszörös ár, de egyszerűen  gyönyörűen néznek ki ezek a házak!

Exif_JPEG_PICTURE

Amikor én sem voltam kibékülve a házak áraival, és csak annyi fogalmazódott meg bennem, hogy valami autentikus faládába szeretném a nagy moduláromat, keresgélni kezdtem a megfelelő méretű alapanyagok után. Találtam a Vaterán egy 560×560  (tehát 104 HP) szélességű orosz katonai műszeres ládát potom pénzért. A házba 4 db. Doepfer bus board került, az előlapok rögzítésére a nálunk kapható 1000 mm-es síneket és a hozzájuk való thread-eket vásároltam meg. Az építési munkálatokat Füle Csaba végezte. A 4×104 HP széles ház összköltsége végül valamivel kevesebb lett egy Doepfer Low Cost 3×84 HP széles faházénál. Az eredmény:

banyek-case

Megyjegyzés #1: Ha ma kezdeném, a bus boardok helyett a 4ms Row powert választanám… Ugyanakkor , akit zavar a fedlapok mögött keletkező szalagkábelerdő, az használhat egy-egy praktikus és könnyen felszerelhető bus sticket is, szintén a 4ms-től. Így ha befúrtuk a sínekhez a lyukakat, már nem kell tovább bíbelődnünk a bus boardok és tápegységek rögzítésével, mert ezek a stick-ek jól ragadnak…

Megyjegyzés #2: Aki katonai ládát vesz, annak bizony a súllyal is számolnia kell – én szóltam. Az enyém még nincs tele, de fedőlappal együtt már 30 kiló körülire hízott. Azonban nemrég jött szembe velem egy régi/új link az Ikea Hackers-ről, ahol elolvashatjuk, hogy hogyan varázsolhatunk stúdióbútorrá egy igen olcsó fabútort.